Passzív réteg

Az úgynevezett passzív réteg egy vékony oxidréteg, ami a nem rozsdásodó acél felületén képződik, amikor oxigénnel érintkezik. Az acél krómatomjai az oxigénatomokkal tömör és kémiailag semleges (ezért „passzív réteg” a megnevezés) oxidréteget képeznek, ami az oxidáció előrehaladását és így az acél rozsdásodását megakadályozza. A passzív réteg megjelenése, ill. tartóssága elsősorban az acélötvözet összetételétől függ.

A nemesacélok is ugyanúgy reagálnak az oxigénre, mint a normál acélok és oxidréteget képeznek. A normál acél esetén az oxigén a meglévő vasatomokkal reagál és porózus felületet, rozsdát alakít ki, ami lehetővé teszi a további reakciót. Ez a munkadarab teljes elrozsdásodásához vezethet.

A nem rozsdásodó nemesacélnál az oxigén az acél felületén relatív magas koncentrációban jelen lévő krómatomokkal lép reakcióba és hoz létre passzív réteget.

A nem rozsdásodó nemesacéloknál a rozsda keletkezésének két oka van:

  • a passzív réteg nem tudott kialakulni, vagy
  • a passzív réteg megsérült
     

A passzív réteg gyors kialakulását csak magas szintű tisztasággal lehet biztosítani. A feldolgozott felületeket alaposan meg kell tisztítani minden maradványtól. Ez különösen érvényes a csiszolóanyagok maradványaira. Ezért a nemesacélok feldolgozására alkalmas csiszolóanyagok alapvetően klór-, vas- és kénmentesek (tömeghányad < 0,1 %).

Vissza a csiszolási tudástárhoz